Pages

Wednesday, April 25, 2012

BÉBISZITTEREK AKCIÓBAN

egy gyerek mellé simán elfér még kettő

Rokonok és barátok hiányában aggódni lehetne értünk, hogy szobafogságra vagyunk ítélve. Rendszeres olvasóink azonban tudják, hogy ez nem így van! Eddig már egy jó pár gyerekmentes alkalmunk  volt, amiért többeknek is hálásak lehetünk. 

Az első helyet tartósan szomszédaink szerezték meg! Tőlük akár vacsorával, fürdetéssel és altatással egybekötött felügyeletet is kérhetünk. De volt már délutáni pihenő idő alatti, éjszakai, óvodába szállítós vagy hirtelen itthagyós eset is! Bátran ajánljuk mindenkinek őket, referencia levelet biztosítunk hozzájuk! Aki versenyezni szeretne velük annak be kell szerezni egy másfél éves örökmozgót is hozzá!
a ház férfiai akcióban

Ezt követően időrendi sorrendben Miki és Réka következik, akik megérkezésünkkel egy időben költöztek hozzánk és három hónapig velünk laktak. Nóri amint meglátta Mikit rögtön bírkózni akart vele, de volt olyan, hogy csak neki engedte meg begombolni a pizsammáját.  Réka doktornéni azontúl, hogy megvizsgálhatta őket, még a hajukat is levághatta!

Jelenleg Balázs az egyik tartalék erőforrásunk, aki szintén CTP-s diák és másfél évig kint tanul. Nem messze lakik tőlünk, így ő is könnyen mozdítható. A lányok Őt is le tudták venni a lábáról , de ez legyen az ő titkuk. Balázs vizilabdásként jó kis mutatványokat tud, de titkolt táncművészetével is szédítette a lányokat. Bevallom közben én is jól szórakoztam. Miután egy este itt aludt náluk, Nóri természetesnek vette, hogy most már itt fog lakni velünk és másnap este is várta haza.

Ágiék év elején érkeztek Buffalóban, de a rövid ismeretség ellenére a lányok rajonganak érte. Mikor átjött hozzám a sütésben segíteni a lányok rögtön lecsaptak rá, így Zolival romantikusan ketten pucoltuk és reszeltük a több kiló almát, míg ő mesélt, barkácsolt, babázott, szülést vezetett és homokozott és még ki tudja mire vették rá őt a kiscsajok.

Ezentúl vigyázzanak azok, aki kapcsolatba kerülnek velünk, ki tudja mikor találja magát hármasban a lányinkkal! J

Tuesday, April 24, 2012

WHITWORTH FERGUSON PLANETÁRIUM

Egy kettesben töltött délután meglepetés helyen! Nincs kaja és lazán öltözzek, volt hozzá az utasítás! Mikor már közel voltunk egy táblán csak ezt csíptem el: Speech clinic! Ajajjj! De kiderült, hogy az alatta lévő kiírás a célállomás, azaz a planetárium.

De még ez is kevés infó volt ahhoz ami ránk várt. Mert otthon ugye hatalmas kupolás épület várja a látogatókat ismeretterjesztő előadásokkal (legalábbis amiken eddig én voltam), itt viszont közel sem ebben volt részünk. Egy épületen belül egy kis terem fogadott minket. Három környi ülőhely volt középen a vetítővel. A várakozás alatt tényleg érdekes infókat olvasgathattunk, közben pedig egy férfi „szórakoztatott” minket mindenféle dologgal a előadókról, családjáról, technikai információkról.  

A showra előre kellett jegyet venni, így addig nem kezdődhetetett amíg mindenki meg nem érkezett, mert ha bezáródik a dupla ajtó... Tudtomon kívül country zenét választottam a lézershowhoz (három különböző randiidőpont közül kellett választanom). A country music laser show így utólag is jónak bizonyult, mert ebben annyira nem vagyunk otthon. Lányainkra gondolva rózsaszín szemüveget kértünk mindkettőnknek. Teljes sötétben egyszercsak megszólalt a zene és a szemüvegnek köszönhetően az egész látóterünket betöltötték a villódzó lézerfények. Az agyunkat és a szemünket csak bombázták a meg nem álló figurák, arra kellett figyelni, hogy néha pislogjunk is közben. Azt viszont nem értettük, hogy egészen kis gyerekeket miért hoztak el rá.


Az utolsó szám igazán ütős volt, igazi amerikai hazafias gondolatokkal. Kifelé jövet azt is megtudhattuk, hogy nem meglepő módon egy családnak pont ez tetszett a legjobban. És mivel ez volt a befejezés, így ez maradt bent a fejünkben is. De nem ezzel búcsúzom, inkább a kedvencemmel, amibe érdemes belehallgatni a hangulat kedvéért!


Monday, April 23, 2012

GLOBAL FEST – CANISIUS COLLEGE

A Canisius  egy nemzetközi fesztivált szervezett, ahol a különböző népek ízei találkozhattak. Ez két dologban is érintett minket. Az egyik, hogy bevállaltunk egy kis desszertkészítést, a másik pedig hogy mi is részt vettünk rajta. Az első azért hosszas fejtörést, próbasütést és kóstoltatást jelenetett. 
Több szempontot is figyelembe kellett venni:  mi az ami magyaros, ami helyi alapanyagokból is elkészíthető és végül, hogy átmegy-e az amerikaiak ízlésén. Végül a zserbóra és a klasszikus két linzer tészta közötti almás töltelékű pitére esett. Próbálkoztunk volna még kókuszgolyóval, de az itteni alapanyagokból sehogy se akart működni.
almacsutkatorta, ezt nem sütöttük meg :)
Mennyiséget tekintve 80-100 szeletet kellett sütni, de azért nem kell aggódni, az alapanyagok árát elszámolhattuk. A zserbót egymagam, azaz a lányokkal lesütöttem, becsomagoltam két nap alatt, viszont az almást frissen szerettem volna készíteni, ezért ehhez már gyerekfelvigyázós segítséget kértünk. Köszönet érte Áginak!
Zolival így ketten pucoltuk és reszeltük az almát, mert ugye ez volt csak benne az igazán időigényes rész, közben pedig a lányok élvezték, hogy Ágival játszhatnak.

Estére pedig szomszédaink, azaz Andiék elvállalták lányainkat (vacsora, főzés, altatás), így én is elmehettem a buliba! J

Még szerencse, hogy a kipakolás miatt időben érkeztünk, mert így saját asztalunk volt és nem kellett végigállni a 200-300 fős kígyózó sort! Az asztalokon ki voltak címkézve az ételek nevei, hol lehet megvenni hozzá az alapanyagokat, vagy hogy mi van benne. Volt görög, olasz, kínai, japán, spanyol, mexikói, francia, indiai, ukrán és magyar! 

Igazán jó volt új ízeket érezni! Miután többször is végigkóstoltunk mindent megnéztük a műsort is, ami még hátra volt. Az afrikai dobosokról lemaradtunk a kóstolgatások miatt, de a többi nagyon tuti volt. 
Ír táncosok, egészen kicsik is, két hastáncos lány, egy salsacsoport, akik közül páran utána táncot is tanítottak. Kb. tízre értünk haza tele pocakkal alvó gyerekek mellé!

Ja és a sütink mind elfogyott!



MEGLEPI HÓESÉS


Pénteken még rövidnadrágban játszottunk a kocsifelhajtón, ma reggel óta pedig szakad a hó. Először úgy tűnt, hogy nem lesz esélye és elolvad, de a kitartó havazás egyre inkább nyerésre áll. Már megmarad az autókon, földön és a háztetőkön is.
És végül egy kiferdített dallam köszöntőül a feleségemnek:

Ahány hópihe esik rája, 
annyi áldás szálljon rája,
éljen az én feleségem,
éljen a Zsuzsi!


Sunday, April 22, 2012

CSALÁDTÁMOGATÁS ÉTKEZÉSI UTALVÁNNYAL

Az itteni családtámogatásnak bevett formája a különböző ételutalványos rendszerek. A két legismertebb a Food Stamp és a WIC. Az elsőt a nagyon alacsony jövedelmű amarikai családok kaphatják a második pedig kimondottan a várandós anyukákat, vagy kisgyerekeseket támogatja.
a "mi" boltunkban az ár mellett
vannak hasonló címkék
Mindkettőnél kajacsekkekel. Ezeket táplálkozási szakértők (nutritionists) állítják össze és a különböző élelmiszerkategóriájú csekkeket csak adott termékkörre lehet beváltani. Ezeket bizonyos boltokban jelölik is. A környékünkön is van egy bolt, ahovaszegényebbek járnak és mindig lehet látni, felpakolt kocsikat és csekkekel zsonglőrködő embereket. Ebben a boltban a polcon is mindent jelölnek, hogy beletartozik-e az adott termékkörbe.

egy amerikai bevásárlásunk


Olvastam, hogy otthon is próbálnak ilyesmi irányba menni a családi pótlékkal kapcsolatban. Itt azt hallottam, hogy úgy szoktak visszaélni a rendszerrel, hogy egyes kisboltosok beváltják a kajacsekket készpénzre, de csak kisebb névértéken, így a család aki kapná kisebb összeget tud felhasználni. Ez persze jogtalan és a rendőrök tartanak ellenőrzéseket. Megnézik, hogy mennyi volt a bolt forgalma papíron (ami a pénztárgépben van) és a valóságban (áruforgalom alapján), ha nagy a különbség akkor gyanús, hogy valami simlisség volt...

Saturday, April 21, 2012

APPLEBEE’S

Ismét közös kimenőt tartottunk szomszédainkkal. Ha ez félévente jár, akkor már csak egy lesz? J Kicsinyeinkre Balázs vigyázott, a végefelé pedig már mindennel próbálkozott, csak hogy abba maradjon a sírás. No, de ne rohanjunk ennyire előre...

Mindez egy csütörtök este történt, ennek ellenére megérkezésünkkor nem tudtunk azonnal asztalt foglalni, hanem a bárpultnál kellett kicsit várakozni, bár a teltházba valószínűleg az aznapi esti Buffalo Sabres meccse is közrejátszhatott. Persze az első mondtanál kiderült, hogy nem vagyunk amerikaiak. Miutána harmadjára sem értették, hogy mit kérünk elkezdtünk gondolkodni, hogy az alapzaj túl hangos, a pultos hall nagyot vagy mi nem tudunk angolul. De ez nem vette kedvünket, limonádéinkkal a kezünkben már is leülhettünk. Zoli sört ivott, pedig ő vezetett dehát egy sör belefér főleg, ha ilyen márkájút még nem ivott. 
Az étlapon hatalmas ínycsiklandó fényképek voltak, de azért este lévén csak óvatosan válogattunk.  Mi egy vegyes előételekből összerakott tálat választottunk. Csípős csirkeszány zellerrel és sajtszósszal, rántott mozarella paradicsommártással és töltött tortilla jó csípős mártással. Mindenestre jó, hogy a gyerekekkel is vacsiztunk otthon, mert az adagok nem voltak túl nagyok de így azért elégnek bizonyult.

A hely élettel teli volt.  Fiatalok idősebbek egyaránt vacsoráztak. Kivetítőn és tévéken ment a meccs. Az étterem jó kis box-os beugrós asztalokkal volt kialakítva  és minden igényesen tűnt. Hangulatos fa bútorok és téglafalak voltak mindenütt.

A felszolgáló többször is megkérdezte, hogy minden rendben van-e. Ami teljesen kedves, de amikor tudja az ember, hogy munkaköri kötelességből teszi és látszik rajta, hogy rohanás közben is tud odakanyarítani egy természetellenes mosolyt az azért fura. Miután meghallja, hogy minden rendben egy pillanat alatt arcot vált és már ott sincs. Utánna minden tíz percben megkérdezi még.

Amikor mindennel végeztünk, az italunkat is elkotyolgattuk, a számla is megérkezett, akkor jött a telefon, hogy anya jöjj! Először csak Nóri ébredt meg, akit még visszaaltatott Balázs, de amikor letette az ágyába Emese mellé, akkor mindketten felkeltek. Kemény negyed órája lehetett míg hazaértünk, de hősies volt mégegyszer köszönet érte Balázsnak!

Wednesday, April 18, 2012

ZÖLDSÉG – GYÜMÖLCS - GOMBA

Miután megérkeztünk és felmértük különbőző boltok kínálatát, megdöbbenve láttuk , hogy itt mennyivel többfajta zöldség és gyümölcs kapható , olyanok, amiknek még a nevét sem tudjuk. Banánból legalább négyféle is van, mini, főző, az általunk is ismert és egy negyedik, amiből nem tudom mit lehet készíteni.  A zöld saláta és káposztaféléknek is hihetetlen nagy a kínálata, így ha csak petrezselymet szeretnék venni el kell olvasnom a címkéket, sőt már meg is kóstoltam nehogy rosszat válasszak. Az egyszerű sárgarépából is igen széles a választék. Különböző kiszerelésben, méretben, szeletelve, reszelve, bébirépa és mikrózható bébirépa formában is kapható. Szinte évszaktól függőetlenül minden lehet venni amit csak szeretnék, epret, málnát, barackot és ami meglepő, hogy az ízük is jó viszont ki tudja mit tartalmaznak.

Néhány külföldi szakácskönyvet még otthon áttanulmányoztam és nem értettem, hogy szinte minden recept miért tartalmaz répát és szárzellert. Az utóbbi, otthon igen kevés helyen kapható és igen drága. No, de nem itt. Ez a két zöldség az egyik legolcsóbb fajta, 5 lb répa (2,5 kg) 1,99 dollár és egy nagy csomag zellerszár 1 dollár alatt van. Így azóta mi is rákaptunk az ízére és mindenbe teszek belőle, olyan ételbe is, amibe nem is szerepel. Jó levesbe, de akár krémlevesnek is, salátába, összesütött tortilla lapba, de a lányok magában is szívesen elrágcsálják.

A gyökérzöldségek (zellergumó, karalábé, fehérrépa stb.) nagyon drágák és az ízük is teljesen más. Eleinte próbálkoztunk a fehérrépával, de most már inkább kihagyjuk mindenből.  20 dkg gomba kb. 2 dollár, így hiába nagy kedvencünk talán kétszer, ha ettünk mióta kint vagyunk. A borsó, apró és édes, szinte főzni sem kell. A lányok a fagyasztóból kivéve is csemegéznek belőle miközben főzök. A jégsaláta szintén 1 dollár és sokáig eláll, így ez is mindig van itthon. Az Aldiban 3 darab összecsomagolt zöldpaprika is 1 dollár körüli van, de már nagyon hiányzik az otthoni sárga Tv paprikra,  paradicsom, a retek és az újhagyma így tavasz közeledtével.

A legjobb viszont az lenne, ha itt is lenne gy jó kis magyar piac, ahol igazi zöldség-gyümölcsöt lehetne kapni, amit az árusnénik maguk termelnek!

Tuesday, April 17, 2012

FUNNY BOY (vicces fiú)

Emese:   nem tudom elképezelni, hogy egy kisbaba elfér egy pontban, Isten egy funny boy!

Monday, April 16, 2012

GIORDANO’s & PALERMO’s PIZZA

Kicsit visszatérünk még a Chicago-Milwaukee –i hosszúhétvégénkre és a lányok kedvenc ételére a pizzára!

A pocakunkat már az utazás előtt előkészítettük két pizzás tervre is. Az első a Chicago-i különlegesség a deep dish pizza, ami egy töltött/réteges pizza. A pizzát nem egy lapos kerámia lapon sütik, hanem egy spéci magasabb falú edényben. Az egész körtepsit beteríti a pizzalap (a belső oldalát is) és ekkor jön a trükk a sajtszósz, amibe természetesen beszórják az általad választott feltéteket (inkább betétnek kellene hívni, de hát elég furán hangzik a betétes pizza...) Utánna még egy vékony pizzatészta és következhet az igazi feltét. Durván kiadós és nagyon finom! A pizzát a Giordano’s egyik éttermében ettük, ahol nyitott konyha van az étterem közepén, így amíg vártuk, hogy elkészüljön mindent jól ki tudtunk figyelni. A kör alakra kinyújtott tésztákat rutinosan csak dobálták a levegőben, attrakciónak is jó volt.
A Palermo’s pizzagyárat pedig Milwaukee-ban látogattuk meg, véletlenül találtam a honlapjukra, de rögtön tudtuk, hogy ezt nem szabad kihagyni. Hihetetlen, hogy milyen jó gyárlátogatásokat tudnak itt szervezni. Bár azt hiszem, hogy az ilyen túrákra otthon se lehet panasz. 
Egy kis videóval kezdtünk a családi vállalkozásról és a fejlődésükről, utánna bejött az igazgató is (az alapító fia) szólt egy pár kedves szót és köszönte, hogy eljöttünk. 
Ezután néztük meg az üzemet (ablakon keresztül a higiénia miatt) az óriás sajtdarabokat, pepperoni szalámikat... Nem utolsó sorban pedig egy pizzázó-kávézó helységben frissen sütött pizzákal oltottuk étvágyunkat. A helységben különböző termékeiket és az olasz konyhára jelemző kiegészítőket is lehetett volna vásárolni, amit mi nem tettünk, viszont a wc is tartogatott némi kuriózumot. Olasz kiírások az ajtón, miután pedig bemegy az ember némi olasz nyelvlecke és egy szökőkutas kézmosó. Élni tudni kell!!!

Saturday, April 14, 2012

TOP 10 ENNIVALÓ, AMI HIÁNYZIK

Összeállítottunk egy toplistát, hogy mik azok a főleg alapélelmiszerek, amik legjobban hiányoznak otthonról. Otthon ezek annyira adottak voltak, itt viszont nagyon tudnak hiányozni.
A legtöbb dolgot tudjuk mással helyettesíteni, vagy megszokjuk átmenetileg, hogy más az íze, állaga.
Olyanok is vannak, amik a helyi magyaroknak köszönhetően azért korlátozottan rendelkezésre állnak, például igazi szárazkolbász, vagy azért pálinka is került az asztalra különböző vendégségekben...


    1.    igazi friss gyümölcs, zöldség, gomba !!!
    2.    magyar borok
    3.    tejes kifli
    4.    parenyica sajt
    5.    pálinka
    6.    franciakrémes
    7.    kenőmájas
    8.    túró rudi
    9.    szalonna
    10.  kolbász

A lista teljesen szubjektív és a sorrendben is lehetnének eltérések, attól függően is, hogy éppen melyikőnket kérdeznék.
Érdekes lesz majd egyszer azt is átgondolni, hogy mi lesz az amerikai TOP 10, amikor már Magyarországon leszünk.

Thursday, April 12, 2012

HUNCUTSÁG HEGYEK

Emese ébredés után: Az hittem már a szomszédék vigyáznak ránk Ti pedig elmentetek Jeruzsálembe :))


Emese: A baktérium az egy állat? És van keze meg lába?

Emese: Apa, van pöttyös szívószál?
Apa: Szerintem nincs
Emese: Pedig jó lenne, olyan lenne mint egy pöttyös túró rudi!

Emese: Isten testében varázserő van?

Emese: A Télapó pocakjában bébi télapó van? És a hóember pocakjában bébi hóember?


Monday, April 9, 2012

HÚSVÉTI TOJÁSKERESÉS

ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDENKINEK!

Az amerikai húvéti tojáskereséből már szombaton kivettük a részünket. Az egyik helyi templom szervezésében meghallgattuk, hogy az egyes húsvéti szokások mit is jelentenek, majd kezdődött a tojáskeresés. Korosztályok szerint. Üreges műanyagtojások voltak, amiknek a közepébe egy-egy sorszámot rejtettek, majd sorban bemondták Őket. A sorrend igazából az ajándékválasztást szabta meg. Az elején még sokminden közül lehetett választani, így sikerült kifognunk talán a legnagyobb csokinyuszit!

Egy negyvenkét centis, több mint egykilós nyuszit kaptunk, Nórinak pedig egy kisebbet.


Utánna volt még hotdog-ozás, és tudtunk beszélgetni egy újonnan megismert magyar családdal.

Vasárnap délutánra meghívtak minket (többek között) egy újabb húsvétozásra. Volt ismét tojáskeresés, bőséges és nagyon finom vacsora, majd csak azt vettük észre, hogy besötétedett.
A lányok nagyon élvezték, hogy az egy éves kislányukra vigyáztak és barátkoztak a németjuhászukkal is. Először csak messziről figyelték, fel is kellett vennem Őket, majd már közelebb merészkedtek majd Emese hátulról egyszer már meg is simogatta.
Itthon pedig kipakolták, összerendezték a csokiszerzeményeket, még le is kellett fotózni őket. Remélhetőleg hetekig ki fog tartani a csokikészlet, bár én még nem néztem át őket :)

Friday, April 6, 2012

HARLEY DAVIDSON MÚZEUM - MILWAUKEE, WI


Serial number one, 1903
100% amerikai életérzés! Magával ragadó, interaktív és izgalmas kiállítás. Minden percét élveztük, csak akkor lehetett volna jobb, hogyha a motorzás szerelmesei is lennénk.
A múzeum pedig egyedülálló, ez az egy Harley múzeum van a világon!

csaladi, oldalkocsis Harley
A kiállítás kronológiailag visz végig, miközben több száz motort láthatunk. Óriásplakátokat, Harely-s kiegészítőket és mindenhol érintőképernyős kijelzőket, hol plusz információval hol pedig játékokkal.
régi, postásmotor
partiőrséges, de volt katonai is
Volt olyan játék ami tényleg csak játékcélból volt ott, de volt egy olyan is, ahol a saját Harley-nkat állíthattuk össze.
Különböző típusok, benzintank festések, oldal csomagtartók és miegymás között választhattunk, vagy akár random módra a számítógép állított nekünk össze egyet. Ha megadtuk volna az emailcímünket, akkor még árajaánlatot is küldtek volna rá.

Lenyűgözőek voltak a különböző plakátok, valódi képek a régi időkből. Az én kedvencem ez a Coca-Cola árus Harley volt.
Hihetetlenül jó hangulata van. Csak ránéz az ember és elmosolyodik. Rengeteg történetet tudnék elképzelni egy országból és korból, amiben én nem is éltem.

Zsuzsinak pedig ez a fagyis Harley tetszett a legjobban:



Egy külön részen különböző extrém sportos dolgokat gyűjtöttek össze. 
A jégen való motorozás talán nem olyan durva, de a motoros póló azért elgondolkodtató...
Nem beszélve a motoros fogatról, ahol lovak helyett két motort fogatnak a kocsi elé.




A kiállítás egy külön szárnyában a restaurátoroknak van egy külön részlege, ahol szintén százszámra várják a motorok, hogy helyreállításra kerüljenek.
Valahogy úgy képzelem, hogy ez egy motorszerelőnek az álommunkahelye lehetne.


A különböző benzintank festésekből is volt egy csokorravaló. Mindenki választott egy Neki tetszőt, a lányoknak természetesen egy lila volt a kedvencük, nekem meg a 85. évfordulós. 


A kicsik másik nagy kedvence a gyereksarok volt, ami szintén ütős volt. Motoros mesekönyvek, amiben a hercegnőt egy fehér lovon, ó nem is, egy Harley Davidson-on érkező lovag menti meg. 
A legnagyobb viszont egy játékmotor volt, amin lehetett dudálni egy joystick-el gyorsítani, fékezni, no meg meglovagolni a Harley-s életérzést. Természetesen ezekhez illő motoros szerkók közül is lehetett válogatni. Hát nem vagányak?
No még egy videó hozzá:





régi cserkészbringa
robogó
Láttunk mindenféle érdekességet is, amikről nem is tudtuk, hogy ilyeneket is gyártottak. A legmeglepőbb talán a motoros szán, a golfkocsi meg a motorcsónak volt. Ki gondolta volna... No meg volt egy gyerekméretű, de azért 90 lóerős kismotor is.


Nagyon igényesen volt összeállítva minden az utolsó részletig.


És egy pár gép a kedvenceink közül:



A kiállítás végénél volt kiállítva vagy tíz motor, amikre fel lehetett ülni, nyomkodni, nézegetni őket. Előtte pedig egy óriás képernyőn mindenféle utakat, tájakat vetítettek.
Legvégül pedig a motorok, amikre ki ne emlékezne !!!