EGEREK ÉS EMBEREK

Messziről egészen békésnek tűnhet ez a kapcsolat, mindaddig amíg egy nap a kanapé párnája alatt be nem indul egy óriási kaparás miután ráfeküdtem, majd egy szélsebes távozás amiből csak egy-két képkockányi egérképet sikerül elcsípnem. Ezzel nem csak a délutáni tanulás hanem az a tudat is szertefoszlott, hogy „az” egeret már elfogták a szomszédék http://amerikahangja.blogspot.com/2012/01/az-egerek-mar-spajzban-vannak.html! Nincs mit tenni, szembesülni kell a kőkemény valósággal!

a pizsama nem egy standard vadászfelszerelés

Rövid keresgélés után különböző árulkodó nyomok (inkább ne firtassuk mivoltukat) is előkerülnek.

A legtöbb nyom az alig használt tárolóhelységbe és az azzal szomszédos hálószobánk gardróbjába vezet. Ennek már fele se tréfa, fel kell venni a kesztyűt a betolakodókkal! Nappal még egész gyorsan felgöngyölítem az egyik helységet, elzárom a nyílást a gardrób felé és estére marad a gardrób!!!

Az első esti felderítő mozdulatok után kiderül, hogy a frissen lezárt sarokban faforgácsok vannak,  nyomon vagyunk! Próbálom tisztítani a terepet és egyszer csak elsuhan! Ajtó gyorsan becsuk, jöhetnek a fegyverek - a már bevált műanyagedények és az erősítés, a szomszédok!

akcióban :)

A következő másfél óra hangulatát nagyban megszabja, hogy az alig egy négyzetméteres helységből az egeret sikerül átereszteni a hálószobánkba, ahol olyan ügyesen rejtőzik mint Sylvester Stallone a Rambo-ban. Miután meguntuk a „macska”-egér harcot eldöntöttük, hogy alaposan átvizsgálva a dolgokat szépen lassan mindent kihordunk. Mintha Rambo körül kivágták volna az erdőt, egyszerűen nem marad élettér. A taktika bevált és a szomszédéknál már egyszer bizonyított sárga műanyag tál ismét célt talál!
Az egeret szabadjára engedjük a hóban, majd kis nyugtalansággal (lesz-e még egér?), de megerősödött szövetségben veszünk búcsút a szomszédoktól!