Pages

Wednesday, November 23, 2011

IHOP – International House Of Pancakes

3 hónap után az első kimenős esténk a szomszédainkkal. Talán ezért sikerült, mert nem terveztük előre. Egy hirtelen ötlettől jött, hogy menjünk el közösen valahova. Gyerekvigyázónk Miki,  volt albérlőnk, lányaink nagy kedvence, második szerelmük az apjuk után, avagy Mimi, ahogy Nóri hívja J.  A három csemete az ágyban, bébiőr bekapcsolva, uticélunk ismeretlen, Zoli kezében az esténk.
Egyetlen információnk, hogy szalonnát ne együnk majd később már a kocsiban annyival egészíti ki, hogy az ihop-ba megyünk, ami senkinek nem mond semmit! Csak halkan megjegyzem, hogy egy percet sem aggódtam és erősen reméltem, hogy valami evős helyre megyünk. A titok előttetek már leleplezve, mint a címből is kiderült, hogy egy  amerikai palacsintázós helyre mentünk. Az asztalunkat elfoglalva egyszer csak ott termett egy pincérlány, hatalmas színes étlapokkal. Szinte még csak a borítót tanulmányoztuk, mikor ismét megjelent. Ekkor már elárultuk neki, hogy még újoncok vagyunk és több időt kérünk, majd újabb visszatértekor már segítségért esdekeltünk. Én mindenképpen szerettem volna valami sósat és csak arra az édes palacsintát. De ahhoz ragaszkodtam, mert hiába volt többféle édesség is,  mégiscsak egy palacsintázós helyre mentünk!
A főzőműsorokban mindig baconnel és juharsziruppal eszik  reggelire. Igaz itt ilyen pont nem volt, de talán innen jött a sós ötlet. És persze a kolbászos változattal az ára is kedvezőbb volt. Andival és Zolival hasonlót ettünk, először két tojásból rántottát illetve tükörtojást, baconnel, kolbásszal, ropogósra sütött reszelt krumplival majd dupla palacsintát áfonyaöntettel, illetve fahéjasan. Máté volt a rendbontó, ő egy hatalmas tál olajban sütött ropogós finomságot választott, mivel ő nem vallja magát édesszájúnak, hagymakarikákat, fűszeres bundában sajtrudakat és csirkemellet kétféle szósszal. Be kell ismerni, hogy hősiesen küzdött vele. Még egy kis szünetett is tartott. Jó magyar módra a szószon kívül semmit nem hagytunk a tányérunkon este 11 utánra, pedig eredetileg nem is voltunk éhesek.



A tanulság mindebből, hogy gyakrabban kell ilyen helyre járnunk és hogy először kérdezzük meg a pincért! Hazaérkezvén a lányaink édesdeden aludtak, viszont Rebeka végibulizta az estét Mikivel J

No comments:

Post a Comment