Pages

Monday, March 12, 2012

CHUCK E CHEESE


Emese csoporttársának köszönhetően ismét szülinapi buliba voltunk hivatalosak. Az anyuka elmondása szerint az előző hely, ahol már voltunk (Bounce Magic), egy gyorsétterem és e között gondolkodtak, de végül a kislány választása erre a helyre esett. Úgy gondoltuk, hogy mi már felkészültek vagyunk minden amerikai ünneplésre az előző óta, de bevallom tévedtünk.

Méretere nem volt nagyobb, de mintha kétszer annyi ember lett volna bezsúfolva. A terem felében játékok voltak, de sajnos nem ugrálóvár vagy hasonló, hanem inkább játékgépek gyerek változatban. Volt közötte teljesen ártatlan, ezekkel játszottunk mi, de nem kevés lövöldőzős, rombolós és verekedős is akadt. Itt is volt a kisebbeknek kialakított rész, ott találtuk szinte az egyetlen páros játékot, ahol egy korongot kellett kapura lőni egy ütővel. Itt Emese játszott is az egyik barátnőjével, majd Nórival.

A terem másik felében volt az éttermi rész, asztalok sora szorosan egymás mellett. Mi szerencsére a szélére kerültünk, így nem mászkáltak át rajtunk és a felnőttek is leülhettek. A terem végében pedig volt egy színpad, hatalmas figurákkal, akik pislogtak és zenéltek is. Mellettük egy tévé, amit Emese felváltva nézett az ember méretű, mozgó színpadi figurákkal.

Az italok itt is jegesek és borzasztó édesek voltak, de a pizza vékony és ropogós szélű volt. A torta hihetetlen színekben játszott és két centi vastag édes tejszínhabos máz borított. Az ünnepelteket, a többi asztalnál együtt egyszerre köszöntötték fel. Chuck E Cheese (egy egérjelmezes ember) személyesen jött énekelni és gratulálni nekik. Az ünneplés után szabadon játszhattunk még, amihez játékzsetonokat is kaptunk. Kb. két órát voltunk ott, de a gyerekekkel együtt mi is rettentően elfáradtunk. Mennyire volt gyerekbarát ez a hely, azt mindenki maga ítélje meg. Annyi viszont még kiderült, hogy a szülők 20-30 évvel ezelőtt is ugyanitt ünnepelték a saját szülinapjaikat, bár valahogy melegebb emlékeik voltak a helyről. 

Mi a szülőkkel egy picit tudtunk barátkozni, amennyire a hangerő megengedte, a gyerekek pedig azóta is boldogan játszanak a lufijaikkal és a Chuck E Cheese-es szívószálas poharukkal. A csajoknak óriási élmény volt, másnap Emese sokat emlegette a csoporttársait és Nóri is simán mondogatta, hogy csak-í-csíz :)

No comments:

Post a Comment