Két közeli könyvtárba járunk heti rendszereséggel. (Már név szerint is ismernek minket). Ennek két oka is van. Korábbi bejegyzésben említettük, hogy filmeket és könyveket is szoktunk kihozni. Az előbbit egy hétre adják ki és csak akkor kell fizetni, ha ezt túllépjük. Ezért igyekszünk mindig tartani a határidőt. A másik, hogy nemrég indult egy program 3-5 éveseknek. Minden szerda délután mesét olvasnak nekik kézműveskedéssel egybekötve. Gondoltam ez jó lehetőség Nórinak is, hogy egy kis angolt halljon.
Az első alkalmat nagyon élvezték, mert a mesék között volt játék, barkácsolás és egy kis ajándék is. A következőt sajnos más tartotta, ami nem is volt jó, ezért féltem, hogy majd nem akartnak menni. De szerencsére nem így volt, sőt a héten egy rendhagyó mese volt, amit gitárzenével is kísértek. A gyerekek között több volt a spanyolnyelvű, ezért az „előadás” nagy rész így hangzott el, de a lányainkat ez cseppet sem zavarta, hisz Dora is beszél spanyolul. A történet is igen egyszerű volt, így mindketten követni tudták, sőt szerepelt benne Nóri két kedvence az eper és a blue, azaz a kék szín, mert a macska egy nagy kupac kék áfonyába lépett, így nem volt kérdéses, hogy nála is sikert aratott a mese. A könyvet ki is kölcsönöztük, így Emese előadásában is meghallgathattuk este.
Érdkessége még az alkalomnak, hogy Nóri itthon már a könyvet nézegetve énekelgette az egysoros angolt dalt, míg a magyarok közül még egyet sem hallottam tőle!
No comments:
Post a Comment