Még egy adag amerikai életérzés, amit kár lett volna kihagyni! Soha nem cigiztünk, de azért így is nagyon tetszett. Itt is volt saját boltja a múzeumnak, vetítése, egy falnyi cégtörténete képekkel úgy tűnik ezek mindenhol állandó elemei az ilyen múzeumoknak.
A zippo-s életérzés viszont rögtön átjött és sok új dolgot
tudtunk meg róluk. Érdekesen azt is elmondták, hogy az ötlet már létezett, hasonló termék is volt de mégis a zippo alapítója látta meg benne a lehetőséget, terjesztette el, ma pedig már több mint 500 millió gyártott termékük van.
Ha mellétesszük, hogy életreszóló garanciát vállalnak rájuk azaz mindent ingyen kijavítanak ha bármi történik, akkor azért ez komolyan hangzik.
A múzeumból pedig egy üvegfalon át látni is lehetett, ahogy a Zippo
klinikán dolgoznak.
Volt egy egész szekció, ahol meg II. világháborús és egyéb háborús gyújtók voltak bemutatva, meg a hozzá tartozó sztorik. Ezek nagyot dobtak az ismertségén meg elterjedésén. Másik nagy ugródeszka pedig a különböző cégek reprezentációs megrendelései voltak, ahol saját logójukkal, szlogenükkel gyártatták őket.
A múzeumot azért nem ajánlanám dohányosoknak, kifejezetten azoknak nem, akik már leszoktak, vagy azon gondolkoznak.
Az embernek kedve támadna rágyújtani, ahogy azt a rengeteg, különféle zippo gyújtót nézegeti.
A mosdóba például tehettek volna egy füstérzékelőt, vagy az is lehet, hogy inkább már kikapcsolták :)
Minden féle van. Kisebbeknek, vagy legalábbis gyerekesebbeknek mesefigurás nagyobbaknak autóversenyzős, különböző együttesek és filmsztárok képeivel díszített vagy éppen ledérebb hölgyek képeivel ékesített.
Mi is próbáltunk kedvenceket keresni köztük, Nóri gyorsan talált egy epreset, Emese egy virágosat, Zsuzsinak pedig egy olyat néztek ki, amin két kishal puszilózott. Nekem pedig egy traktoros jutott
Kerestem, de Bud Spencer Terence Hill-es sajnos nem volt. Remélem ezt átgondolják mert így azért komoly vásárlói bázist veszíthetnek :)
Ha mellétesszük, hogy életreszóló garanciát vállalnak rájuk azaz mindent ingyen kijavítanak ha bármi történik, akkor azért ez komolyan hangzik.
Volt egy egész szekció, ahol meg II. világháborús és egyéb háborús gyújtók voltak bemutatva, meg a hozzá tartozó sztorik. Ezek nagyot dobtak az ismertségén meg elterjedésén. Másik nagy ugródeszka pedig a különböző cégek reprezentációs megrendelései voltak, ahol saját logójukkal, szlogenükkel gyártatták őket.
A múzeumot azért nem ajánlanám dohányosoknak, kifejezetten azoknak nem, akik már leszoktak, vagy azon gondolkoznak.
A mosdóba például tehettek volna egy füstérzékelőt, vagy az is lehet, hogy inkább már kikapcsolták :)
Mi is próbáltunk kedvenceket keresni köztük, Nóri gyorsan talált egy epreset, Emese egy virágosat, Zsuzsinak pedig egy olyat néztek ki, amin két kishal puszilózott. Nekem pedig egy traktoros jutott
Kerestem, de Bud Spencer Terence Hill-es sajnos nem volt. Remélem ezt átgondolják mert így azért komoly vásárlói bázist veszíthetnek :)
No comments:
Post a Comment