MASSENA-I HAJÓZSILIPELŐ

A hajózsilipelő látogatóközpontot csak köztes állomásnak iktatuk be utunk során, hogy a lányok bírják a hosszú autókázást. Először kicsit furcsán is hangzott az ötlet, a végén pedig alig tudtunk eljönni.

Persze szerencsénk is volt, hogy pont jókor érkeztünk. Nem olyan messze egy óceánjáró közeledett szélerőművek lapátjait szállítva. 

Amíg várakoztunk rá, próbáltuk a lányoknak elmesélni, hogy mi is fog történni, közben pedig azt találgatták, hogy be fog-e férni a csatornába, vagy beragad J. 

A hajó szép lassan, tekintélyt parancsolva beúszott a zsilipelőbe, majd lezárták mögötte az átjárót. Két kötéllel rögzítették a parton lévő bólyákhoz, majd egyszer csak el kezdték leengedni a vizet. Ez volt a leglátványosabb része a műveletnek. A víz és a hajó is szemmel látható ütemben süllyedt. Mikor beúszott akkor felfelé kellett néznünk és alig láttuk rajta az embereket, a végére viszont egészen mélyre került és jól beláttunk az egész fedélzetére. 

Amikor a vízszint megfelelő lett, kinyották a másik zsilipajtót és elengedték utjára.

Ekkor már három másik kis vitorlás várakozott szintén a zsilip segítségére. Gyorsan beúsztak, de őket nem kötötték ki. A zsilip bezárult, és már emelkedett is a víz. 

Mikor bejöttek, akkor alig láttunk 20-30 centit az árbocukból, de mire kimentek már teljes méretűek voltak. Sietniük kellett, mert szembe már egy hatalmas úszályhajó  közeledett, ami valami gabonafélét szállított. 

De őt már sajnos nem vártuk meg! Úgy tűnik itt nagyobb a forgalom mint gondoltuk és ezért a látványért még fizetnünk sem kellett! A lányok még napokig utána erről beszélgettek!