WASHINGTON DC

Washingtonba New York után vezetett az utunk. Útközben áthajtottunk Philadelphián. Hajnalban keltünk, szinte még sötétben indultunk, így a lányok is tovább tudtak aludni. Mire megérkeztünk napsütéses reggel lett és a gyerekek is felébredtek.Az autóból menet közben próbáltunk képeket készíteni, ami talán visszaadja, hogy ez a város is micsoda szépségeket rejt.

Szóval az előző napi városlátogatás hatása alatt érkeztünk meg Washingtonba, ami miatt lehet, hogy más szemmel néztünk mindent. Több dolog is furcsa volt. Az épületek itt is hatalmasak voltak, igaz nem ferhőkarcolók. Makulátlan fehéren tündököltek és teljesen szabályos formájuk volt. A járdákat szinte mindenhol díszkővel borították és természetesen szemét sehol nem akadt. Az a néhány járókelő akit láttunk mind túristának tűnt. Az utcákat betű és szám szerint nevezték el, ami nem túl sok fantáziára utalt, mégha nagyváros is.

Betértünk egy kávéra, fagyira egy McDonald’s-ba, aminek külön táblát készítettek egyenbetükkel. Annyira beleolvadt a környezetébe, ha nem lett volna kiírva, fel sem ismertük volna. Egy nyugodt séta után egy parkban pihetnünk meg, majd a Fehérház felé vettük utunkat. Itt már több emberrel találkoztunk, leginkább japán túristákkal. Az épületről csak kívülről készítettünk képeket, majd továbbsétáltunk. Nóri ismét babakocsiban töltötte a pihenőjét, majd egy hatalmas szökőkút társaságában Zoli is csatlakozott hozzá, mármint nem feküdt be a kocsiba, de egy padon csukott szemmel, de nyitott szájjal szundikált J Mi addig Emesével rajzolgattunk, nézelődtünk. Innen már a parkoló felé vettük az irányt. Útközben egy építkezés mellett haladtunk el, ami kicsit emberközelibbé tette a várost. Összességében azért érdekes volt a szépsége, szinte makettszerűen új, de mégis mű a hatása, de ugyanakkor rengeteg múzeuma és szökőkútja van. Az is valószínű azért, hogy egy hétköznap jobban belakják az emberek.