BLOKK KLUB

A szomszédos utcák lakói létrehoztak egy kis közösséget. Már megérkezésünkkor bemutatkozott HM és Jim, akik ennek fő szervezői. Azóta már volt több alkalmuk, mert rendszeresen összejárnak, de nekünk karácsony előtt volt az első. Pontosabban egyszer a játszótérről hazafelé tarvta  éppen két fenyőfát díszitve találtuk őket. Felnőttek gyerekek egyaránt jókedvűen aggatták fel a díszeket. A lányaink is megörülve a lehetőségnek rögtön beálltak a sorba. Mindez két házzal odaébb van tőlünk, így a hátsó lépcsőházból is szépen látszik az egyik fa illetve, ha kilépünk az utcára rögtön ott díszeleg.

De visszatérve az alkalomra, egyik advent vasárnap HM személyesen becsöngetett, hogy áthívjon minket egy kis karácsonyi barkácsolásra. Zoli kedvesen visszautasította, miszerint tanulni kell, mert még javában vizsgaidőszak volt, de HM-et ez cseppet sem kedvetlenítette el. Mondta, hogy akkor menjenek át az asszonyok és a gyerekek, a férfiak pedig nyugodtan tudnak tanulni. Így a délutáni alvás alatt sütöttem egy kis sütit és kipihenve neki is indulhatunk a lányokkal. 

A házuk szinte a miénk mögött van csak a másik utcában, de nem lehetett eltéveszteni, mert egy barbie rózsaszín fa áll a teraszukon. Már megérkezésünkkor is sokan voltak, de utána is jöttek mentek az emberek. Mindenki hozott valami finomságot, barkácsolt, beszélgetett, ismerkedett kicsit... Pontosan miket csináltunk:  mézeskalácsemberkéket és linzersütiket díszítettünk színes mázakkal, cukorkákkal, vágtunk, ragasztottunk, festettünk papírból díszeket, de volt még matrica, kifestő és persze apró ajándékok. Emese kedvence egy szemét kidüllesztő lényecske. Ha valaki rosszkedvű rögtön elneveti magát, ha meglátja, Nórié pedig egy felhúzható menetelő hóember! No, de én is kaptam ám egy hóemberes zoknit és egy partigyűrűt!

A svédasztalt közösen raktuk össze, mindenki azzal amit hozott. Persze én szépen végigkóstoltam mindent, és végül egynek el is kértem a receptjét. Igaz nem lesz olyan, mint a háziasszonyé, de mivel az íze a lecsóéra emlékeztet mindenki nagyon szereti nálunk! Több kinccsel és élménnyel tértünk haza, mint amit vittük. Ezentúl még ami igazán különlegessé tette, hogy Jimnek nagyon jó kézügyessége van és számos díszt és használati tárgyat maga készített, amivel tele volt az egész házuk. Bármerre mentem belebotlottam egy egyedi készítésű dologba, ami nagyon egyedivé tette az otthonukat! Remélem, hogy Zoli is megnézheti egyszer még ezeket!